Sziasztok!
Először is elnézést szeretnék kérni, amiért nem időben hoztam meg a részt, de egy kicsit elcsúsztam a történet írásával, valamint a múlt hét felét nem otthon töltöttem így elég nehézkes volt egy rendesen működő laptopot és egy normális wifit találnom.
A részről annyit, hogy egyáltalán nem érzem magaménak, és elég unalmasra is sikeredett. Azért remélem nektek tetszik!
Bori Xx.
P.S: Kérlek benneteket, hogy jelöljétek be a rész végen tetszett-e a rész vagy sem! Köszönöm!!
Mikor Ben kimondta, hogy szerelmes belém hirtelen olyan boldogság szállt belém, mint még soha.
- És mi van akkor, ha én is így érzek irántad?- szólaltam meg egy pár perc múlva. Ben szemei tágra nyíltak, majd aranyosan elmosolyodott.
- Hát akkor ezen nem tudunk máshogy segíteni, hacsak a barátnőm nem leszel!- jött még közelebb és ajkaink már majdnem összeértek- Szóval, leszel a barátnőm Jess?
Szívem hevesen dobogott, úgy éreztem lábaim lassan felmondják a szolgálatot annyira remegtek a térdeim.
- Igen, leszek a barátnőd Ben!- bólogattam hevesen és Ben ajkai máris az enyéimre tapadt. Emlékszem a csókunkra a bolt közepén, vagy amikor a London Eye-on csókolt meg. Azoknál a csókoknál Ben nem mert úgy megcsókolni ahogy most. Ez a csók sokkal vadabb volt, és éreztem hogy Ben komolyan gondolja a dolgokat. Hajába túrtam, miközben ő óvatosan meghúzta az alsó ajkamat. Ben egyszercsak felemelt és az ágyhoz vitt, ahol eldöntött és felém tornyosult. Ajkaink egy percre sem váltak el egymástól. Mindkettőnk száját halk nyögések hagyták el, miközben én fordítottam helyzetünkön. Mikor már alig kaptam levegőt, elhúzódtam Bentől és homlokomat az övének döntöttem. Ben újra megakart csókolni, mire én felkuncogtam.
- Hé, alig kapok levegőt! Mostantól bármikor megcsókolhatsz!
- Tudom, de nehéz lesz megszokni, hogy akkor csókollak meg amikor csak akarlak, és nem kell attól félnem, hogy te nem akarod!
Még egy ideig az ágyban feküdtünk, miközben halkan beszélgettünk, és néha váltottunk egy-egy csókot. Aztán Ben egyszer csak felkapott az ágyról és a fürdőszobába cipelt. Leültetett a földre, majd elővette az elsősegély dobozt és elkezdte lefertőtleníteni a sebemet.
- Aú, ez csíp!- szisszentem fel, mikor Ben valami barna folyadékot csepegtetett a sebemre.
- Mindjár elmúlik.- mondta és egy puszit nyomott a számra- Jobb?
- Sokkal.- nevettem fel, majd Ben folytatta sebem bekötözését. Miután végzett, elpakolta a kötszereket és leült mellém a földre.
- Köszönöm!- adtam egy puszit az arcára.
- Csak egy puszit kapok?- biggyesztette le a száját, mire elnevettem magam. Felálltam, mire ő is felállt és szembe fordított magával. Kezét a derekamra helyezte, majd lassan megcsókolt. Lábujjhegyre kellett állnom, hogy én is elérjem őt, amit Ben igen viccesnek talált így belenevetett a csókunkba.
- Fel kéne köszöntsük anyukádat.- suttogtam két csók között.
- Tudom. Figyelj, szerintem még ne mondjuk el nekik, hogy mi van köztünk!- simította meg az arcomat. Egy pillanatra csalódottnak éreztem magam, hogy nem akar felvállalni, de aztán rájövök, hogy teljesen igaza van.
- Szerintem is várjunk még egy kicsit!- bólogatok, és kézen fogva elhagyjuk a fürdőt. Ben a szobája felé vezet, de nem töltünk sok időt a szobában, csak annyit amíg Ben előkeresi az ajándékot, és ad egy gyors csókot. Apa és Ashley a nappaliban TV-t néznek, amikor leérünk.
- Sziasztok! Már azt hittük elmentetek valahova.- szólt apa kedvesen.
- Ja, nem. Jessnek nagyon fájt a feje, és aludt egyet. Én meg elaludtam vele együtt.- mosolygott rám Ben. Annyira aranyos amikor mosolyog.
- De most már jól vagy, Jess?- aggódik Ashley.
- Persze, az alvás csodákra képes.
- Anya, szeretnénk neked Jess-el nagyon boldog szülinapot kívánni!- szólalt fel Ben, és átadta anyukájénak az ajándékot.- Úgy gondoltuk, közösen veszünk neked valamit!
- Jaaj, nagyon aranyosak vagytok, köszönöm szépen!- adott egy-egy puszit Ashley, aki láthatólag nagyon örült az ajándéknak.
A nap további részében nem csináltunk sok mindent. Amikor apa és Ashley nem figyeltek oda, Bennel titokban váltottunk egy két csókot. Este fele lehetett, amikor apáék elmentek otthonról, kettesben hagyva minket Bennel.
- Alig vártam már ezt a pillanatot!- húzta kacér mosolyra a száját Ben, majd magához húzva hevesen megcsókolt. Csókunk egyre vadabbá vált, majd egyszer csak Ben felkapott és a szobájába cipelt, ahol lerakott az ágyra és fölém kerekedett. Miközben egy percre sem váltunk egy egymástól, én letéptem Ben pólóját és a sarokba hajítottam. Végig simítottam Ben kockás hasán, majd a hajába túrtam. Ben egyszer csak elszakadt tőle, és homlokát az enyémnek döntötte.
- Nem akarom siettetni a dologkat!- néz a szemembe. Ajkamba harapok, és egy lágy csókot nyomok a szájára.
- Én sem akarom elsietni!- mosolygok rá, és mellém fekszik. Kezeinket összefonja, és egy puszit ad a kezemre.
- El sem hiszem, hogy most már az enyém vagy!
