Ben és köztem alig volt egy centiméter távolság, és ha az eszemre hallgatok ellépek előle, de a szívem azt súgta, hogy tűntessem el azt az egy centiméter távolságot is és csókoljam meg. Szemeim tökéletes ajkaira tévedtek, és hajába túrtam.
- Tudom, hogy te is akarod!- simított végi arcomon- Ha szeretnéd, megteszem!
Egy pár másodpercig haboztam, de nem tudom miért. Vágytam a csókjára és ezt ő maga is jól tudta.
- Csókolj már meg!- nevettem és pólójánál fogva magamhoz húztam, és megcsókoltam. Csókja, mint az izzó láng úgy érintette ajkamat. Ez a csók teljesen más volt, mint az amit a London Eye-on adott. Nem akartam őt elengedni, nekem rá van szükségem. Ben szorosan tartott a derekamnál fogva, miközben én újból a hajába túrtam. Nem tudom, mennyi ideje állhattunk így a bolt közepén de abban a pillanatban nem is nagyon érdeklet. Azonban mielőtt még jobban bele tudtam volna merülni a csókunkba, megcsörrent a telefonom. Elhúzódtam Bentől, akin láttam hogy egy kicsit csalódott, így még mielőtt fel vettem volna a telefont, nyomtam egy apró csókot a szájára.
- Hallo- szóltam bele, és próbáltam egyenletesen venni a levegőt, ami nem nagyon sikerült.
- Jess, hol vagytok?- kérdezte a vonal másik végéről apa.
- Bennel kitaláltuk, hogy este grillezhetnénk, és ahhoz mentünk el bevásárolni.
- Jó rendben, de siessetek mert Ashley-vel mondani akarunk nektek valamit!
- Oké, akkor sietünk. Szia!- ráztam le és Ben mellé léptem, aki éppen a húst vette meg.
- Ki volt az?- kérdezte, miközben egyik kezét derekamra helyezte.
- Apa, és azt mondta, hogy siessünk mert valamit mondani akarnak.- feleltem miközben a pénztár felé vettük az irányt.
- De még meg kell vennünk anya szülinapi ajándékát!- emlékeztetett Ben.
- Az még belefér! És mit veszünk neki?
- Én valami nyakláncra gondoltam, de ha most nem találunk semmin olyat ami tetszene, vasárnapig még van két nap!
- Ez jó, szerintem egy nyakláncnak biztos örülne.- mosolyogtam. Kifizettük a dolgokat, majd egy ékszer bolt felé vettük az irányt. Mikor bementünk a boltba, láttam hogy az eladó csajnak rögtön megakadt a szeme Benen. Ezt valószínűleg Ben is észre vette, mire megfogta a kezem és így nézelődtünk tovább. Egyszer csak megjelent az eladó csaj, hogy ő szeretne nekünk segíteni a választásban.
- Igazság szerint én már választottam egyet. Mit szólsz hozzá, Jess?- mutatott egy gyönyörű nyakláncot.
- Ez nagyon szép!
- Akkor ezt érnénk szépen!- mosolygott Ben az eladó lányra, aki ettől majdnem elájult.- Tudod, ezt megtudnám szokni.
- Mit?- mosolyogtam fel rá.
- Hogy fogom a kezed, és hogy a barátnőm vagy!- nézett mélyen a szemembe, amikben teljesen elvesztem. Azonban nem tudtam reagálni a kijelentésére, mert visszajött az eladó lány. Ben kifizette a nyakláncot, majd haza felé indultunk.
- Otthon kifizetem a nyaklánc felét!- mondtam neki a kocsiban.
- Jess, erre igazán semmi szükség!- nézett rám komolyan.
- De én...
- De te semmi. Ha ki kéne fizetned, hidd el megmondanám!- mosolygott rám. Az út további rész csendben telt. Mikor haza értünk, gyorsan kipakoltunk a kocsiból, majd amikor már a konyhában pakolásztunk tovább megjelentek apáék.
- Jess, Ben! Üljetek le a nappaliba, szeretnénk neketek valamit mondani!- parancsolt ránk apa, mire Bennel egymásra néztünk, és úgy döntöttünk hogy inkább nem kötekedünk, mivel apa elég idegesnek nézett ki. Ben leült a kanapéra, míg én az egyik fotelben foglaltam helyet.
- Szóval- kezdett bele apa- Ashley és én nagyon szeretjük egymást, és úgy látjuk hogy ti is jól kijöttök egymással, ezért úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése